Mágikus dolognak tartom a csokoládét, ami évtizedek óta a bűvöletében tart. Írtam és írok róla a weben, a Pécsi Borozóban, vettem részt több csokoládékiállításon, jártam csokoládé-készítő tanfolyamra, és a Pécsi Csokoládé Karneválon évek óta etetem meg az arra vállalkozókat csokival úgy, hogy garantálom, hogy utána máshogy néznek a bean-to-bar táblákra a résztvevők. A legjobban beszélgetni szeretek a csokiról, és azt imádom, amikor valakivel együtt kóstolunk, és - miközben hagyja olvadni a nyelvén a csokit - elakad a szava, kisimul az arca, megrebegteti a szemét. Tavaly a Csoko-Láda pécsi csokibolttal szövetkezve egy rendelhető bean-to-bar meglepetésdobozt is összeállítottunk. Meggyőződésem, hogy a pici manufaktúrák csokoládé-készítő mestereinek munkáját érdemes felfedezni. A csokoládé az én luxusom, a mindfulness-gyakorlatom, tapasztalataim (és a megkaparintott csokoládétábláim) megosztása részemről igazi baráti, testvéri gesztus.